Új tények a “beltéri” generációról
Átlagosan életünk 80-90 százalékát zárt és gyakran légkondicionált helyiségekben töltjük: otthon, a munkahelyen vagy szabadidős tevékenységek során. Ezek a számok mindenekelőtt az Észak-Európában és Észak-Amerikában élőkre vonatkoznak. De még a déli féltekén és mindenekelőtt az ázsiai országokban is egyre inkább magától értetődővé válik a zárt, légkondicionált helyiségekben való élet.
Még akkor is, amikor repülőgépen, metrón, távolsági vonaton vagy autóval közlekedünk, fémből és műanyagból készült, klímaberendezéssel ellátott járművekben járjuk a világot. Manapság a tömegközlekedési eszközök ablakait általában már nem lehet kinyitni. A fényképek, amelyeken az emberek kihajolnak az induló vonatból, hogy integessenek szeretteiknek, egy letűnt korszak ereklyéivé váltak.
A hűvös terek növekvő költségei
Az amerikai háztartások 90 százaléka rendelkezik légkondicionálóval. Jelenleg azonban a világ lakosságának mindössze alig pár százalékának van ilyen készüléke. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) The Future of Cooling (A hűtés jövője) című jelentése szerint ez gyorsan megváltozhat. Becslései szerint a légkondicionáló rendszerek száma világszerte a jelenlegi 1,6 milliárdról 5,6 milliárdra fog emelkedni a század közepére. Ez azt jelentené, hogy csak a belső terek és a járművek hűtése annyi villamos energiát fogyasztana, mint amennyit ma egész Kína fogyaszt. A klímaberendezések működtetéséhez szükséges villamos energia előállítása során a szén- és földgázerőművek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége várhatóan csaknem megduplázódik, a 2016-os 1,25 milliárd tonnáról 2050-re 2,28 milliárd tonnára.
Beltéri szennyezés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az irodai dolgozók 20-30 százaléka panaszkodik olyan tünetekre, mint égő szem, rekedt torok, orrdugulás vagy fejfájás, bőrirritáció, szédülés vagy koncentrációs zavar. Az ilyen épületekkel kapcsolatos egészségügyi rendellenességeket „beteg épület szindrómának” (SBS) vagy „épületekkel kapcsolatos betegségnek” (BRI) nevezik. A BRI esetében a kimutatható okok közé tartozik a specifikus allergéneknek, mikrobáknak vagy vegyi anyagoknak való kitettség. Az SBS okai azonban továbbra is tisztázatlanok, és feltételezhetően pszichoszomatikus panaszok is szerepet játszanak benne. Még otthon sem feltétlenül járunk jól, ahol a por, különösen az ultrafinom részecskék koncentrációja jelentősen magasabb lehet. Ezt okozza a dohányzás, a jó szűrő nélküli porszívózás, a főzés és az ételek sütése, valamint az otthoni irodai berendezések, az égő gyertyák, a nyitott kandallók, a tisztítószerek és a műanyagból készült termékek. Mivel a levegő a saját négy falunk között reked, az otthoni levegő részecskeszennyezettsége gyakran magasabb, mint a szabadban.
Napfény és mozgás
Mi történt? A kínai tinédzserek közel 90 százaléka rövidlátó, és hasonló a helyzet Dél-Koreában, Szingapúrban és Tajvanon is. Az Egyesült Államokban és Európában a serdülőkorúak mintegy felét érinti a nagyfokú rövidlátás. Az ok? A gyermekek és a serdülők életük túl nagy részét zárt térben töltik, és túl sok időt töltenek az elektronikus eszközök előtt. Elegendő napfény nélkül a szem retinája túl kevés dopamint termel. Ez lehetővé teszi a szemgolyó akadálytalan hossznövekedését, ami döntő tényező a rövidlátás kialakulásában.
Egy másik, a beltéri tevékenységünkhöz kapcsolódó egészségügyi probléma: az ülés. A napi három óránál hosszabb ideig tartó ülés csökkentheti a várható élettartamot – állapították meg az amerikai Louisiana állambeli Pennington Biomedical Research Center kutatói, akik mintegy 17 000 ember adatait hasonlították össze. Más tanulmányok kimutatták, hogy az irodai dolgozók átlagosan 80 000 órát töltenek ülve munkaidejük alatt. És még a gyerekek is a nap körülbelül 70 százalékát ülve töltik.
Források:
http://www.apug.de/archiv/pdf/BMU_bericht_innenraumluft_2005
https://www.baustoffwissen.de/baustoffe/baustoffknowhow/forschung_technik_trends/velux-studie-indoor-generation-die-auswirkungen-des-modernen-lebens-auf-gesundheit-wohlbefinden-und-produktivitaet-2018/
www.nytimes.com/2018/05/15/climate/air-conditioning.html)
www.iea.org/publications/freepublications/publication/The_Future_of_Cooling.pdf
www.epa.gov/sites/production/files/2014-08/documents/sick_building_factsheet.pdf
https://www.umweltbundesamt.de/themen/gesundheit/belastung-des-menschen-ermitteln/umweltmedizin/sick-building-syndrom
https://www.umweltbundesamt.de/themen/gesundheit/umwelteinfluesse-auf-den-menschen/innenraumluft/feinstaub-in-innenraeumen
https://www.spektrum.de/news/gegenmassnahmen-gegen-kurzsichtigkeit/1455215
https://www.aerzteblatt.de/archiv/193148/Myopieprophylaxe
https://www.pbrc.edu/news/press-releases/?ArticleID=152
https://www.dvgs.de/de/aktuelles/749-bewegt-euch-kinder-sitzen-fast-70-prozent-ihrer-wachen-zeit.html
