Mit kell tudnunk a talaj állapotáról?
Az emberek, az állatok és a növények is mind az egészséges talajtól függenek.
A talaj a mezőgazdaság alapja. Dr. Ulrich Hampl talajszakértő elmagyarázza, hogyan játszanak szerepet a legapróbb élőlények a talaj egészségében, és hogyan ismerheti fel még a nem hozzáértő szem is az egészséges, humuszban gazdag talajt.
Ha mostanában (télen, a szerk.) vidéken vezetünk, feltűnik a sok sötét, kopár mező. Ez jellemző az évnek ebben az időszakában?
Ulrich Hampl: Sajnos igen. De a talajt mindig be kell ültetni, még télen is. Mindig fájdalmas, amikor kocsikázom, és ilyen mezőgazdasági területeket látok. A téli kopár szántóföldek nyílt sebek az ökoszisztémán.
Ön 30 éve foglalkozik a talaj egészségével. Mire van szüksége a talajnak ahhoz, hogy egészséges legyen?
Ulrich Hampl: Egyszerűen fogalmazva, az egészséges talajnak szüksége van arra, hogy növények nőjenek rajta. A növények táplálékot jelentenek a talaj számára, ahogyan számunkra és általában az állatok számára is. Az ember által nem művelt természetben a talaj soha nem teljesen csupasz. Mindig nőnek rajta növények.
„A téli kopár szántóföldek nyílt sebek az ökoszisztémán.”
Egy nem hozzáért meg tud állapítani bármit is a talaj állapotáról pusztán a táj megtekintésével?
Ulrich Hampl: Igen: próbáld meg a tájat egy virágokat kereső méh szemével nézni. Így könnyen kiderül, hogy mely tájak változatosak és tartogatnak valamit – és melyek nem.
A nagy kiterjedésű, művelt tájak gyakran egyhangúnak tűnnek, még akkor is, ha minden zöld.
Ulrich Hampl: Ez azért van, mert gyakran egyáltalán nem nő lóhere vagy gyógynövény, csak trágyával vagy nitrogénnel trágyázott fű van. Ez táplálja a teheneket, de a talajban és a talajon élő más állatokat nem.
Tehát a látható pusztaság egyben földalatti pusztaságot is jelent?
Ulrich Hampl: Igen. Az alacsony növényi sokféleség kevés tápanyagot jelent a talajlakó szervezetek számára. Ez mikroszkóp alatt jól látható. A monokultúrás gazdaságok talajának sokkal kisebb a biológiai sokfélesége, mint a biogazdálkodásból származó, regeneratív gazdaságok talajának.
Tehát a talajban az élet úgyszólván éhen hal.
Ulrich Hampl: Pontosan, mert hozzánk hasonlóan energiában gazdag táplálékra van szüksége. Mindig azt mondom a gazdáknak: még ha nincs is istállója, akkor is termesztenie kell takarmányt az állatok számára. Nevezetesen a föld alatti állatok, a talajélet számára.
Hogyan táplálják a növények az életet az egészséges talajban?
Ulrich Hampl: A növények leveleiken keresztül elnyelik a napfényt, és vízzel és szén-dioxiddal együtt energiává alakítják azt. Ezt a folyamatot fotoszintézisnek nevezik. A növények gyökereiken keresztül a talajba juttatják ezen anyagok egy részét.
„A talaj humusztartalma a talaj egészségének egyik legfontosabb mérőszáma. Az elmúlt évtizedekben ez csökkent.”
Elmagyarázná, hogyan működik ez?
Ulrich Hampl: A növények gyökereiken keresztül energiában gazdag vegyületeket bocsátanak ki, és folyamatosan finom gyökereket eresztenek, amelyeket később leválasztanak, és ez táplálékot biztosít a talajlakó szervezetek számára. Biztosítanunk kell, hogy a növények a talajban gyökerezzenek, és hogy a talajban élő élet sokszínűségében táplálkozzon.
Lehetséges-e mérni a talaj egészségét?
Ulrich Hampl: A humusztartalom a talaj egészségének egyik legfontosabb mérőszáma. Az utóbbi évtizedekben csökkent. A szántóföldi talajokban már most is kritikusan alacsony a humuszszint, ezt a német mezőgazdasági minisztérium által végzett humuszvizsgálat is kimutatta. A gazdák számára a talaj egészségének felmérésére a régóta ismert ásódiagnózist ajánlom. Az egészséges talaj hemzseg az élettől, ami könnyen felismerhető morzsaszerkezetet eredményez.
Miért kerültek fölénybe a monokultúrák a mezőgazdaságban?
Ulrich Hampl: Egyszerűen fogalmazva, azért, mert az ételnek olcsónak kell lennie. Ez csak akkor lehetséges, ha nagy mennyiségben, ásványi műtrágyával és növényvédő szerekkel termesztjük. A hátránya az, hogy viszonylag kevés fő termény maradt, nevezetesen a búza, a cukorrépa, a kukorica és az árpa. Egyre kevesebb a faj, a fajta és a vetésváltás. A talaj erre az egyszerűségre erős gyomnövekedéssel reagál, amit az emberek gyomirtó szerekkel ellensúlyoznak. Ezzel a termesztési módszerrel tömeges terméshozamokat lehet előállítani – vagy inkább csak lehetett, mert ez fokozatosan egyre nagyobb kihívást jelent.
Mit tesz ez hosszú távon a talajjal?
Ulrich Hampl: A talajok egyre több humuszt veszítenek – ez több szempontból is rossz. A humusz például véd a talajerózió ellen. Az erózió elleni védekezés pedig egyre sürgetőbb az éghajlatváltozás és a talajt elmosó heves esőzések miatt. A humuszban gazdag talaj nemcsak stabilabb, hanem jobban tárolja a vizet is – ez nagyon hasznos a hosszú szárazság idején.
„Egyre kevesebb a gazdálkodó. Így azok, akik még itt vannak, egyre nagyobb és nagyobb területeket művelnek."
A hosszú aszályos időszakok egyike az éghajlatváltozás okozta veszélyes változásoknak. Ez és a nagy mennyiségű csapadék komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Tehát a boldog talaj a humuszban gazdag talaj?
Ulrich Hampl: Határozottan. A talajnak életerőre és stabil szerkezetre van szüksége, hogy szivacsként szívja magába és tárolja a vizet. A stabil szivacsszerkezetű talaj sokkal rugalmasabban kezeli a nedves és száraz körülményeket egyaránt. A 2018-as hosszan tartó szárazság után kapott visszajelzések ezt megerősítették.
A nehéz mezőgazdasági gépek használata szintén megviseli a humuszt. A rendkívüli súly a talaj tömörödését okozza. Miért lettek ezek a gépek ilyen nagyok és nehezek?
Ulrich Hampl: Egyre kevesebb a gazdálkodó. Így azok, akik még itt vannak, egyre nagyobb és nagyobb területeket művelnek. Érthető, hogy a nagyobb gépek iránt van kereslet. Az ebből eredő talajtömörödés egy másik jelentős probléma.
Hogyan javíthatunk a dolgokon?
Ulrich Hampl: Biogazdálkodás! (Nevet) Mindig nagyon csalódott vagyok, amikor ezt nem jól kommunikálják a politikában. Végül is a biogazdálkodók évtizedek óta válasszal szolgálnak ezekre a kérdésekre. Nem használnak vegyszeres és szintetikus műtrágyákat, ami azt jelenti, hogy a talajnak magától kell biztosítania a terméshozamot. Ezért törődnek annyira a talaj termékenységével. A válasz erre a termesztési sokféleség. Ideális esetben vetésforgót tartunk, nem háromféle, hanem körülbelül hétféle növényt ültetünk, amelyek egymás után nőnek. Ez magában foglalja a vetésváltást és a zöldtrágya használatát a biológiai sokféleség aktív megteremtése és támogatása érdekében a földeken. Illetve a gyomnövények, azaz a főnövényekkel együtt nővő természetes növények megtűrését is.
Ez azt jelenti, hogy jobb a gyomokat hagyni?
Ulrich Hampl: Igaz, a gazdálkodó művészete az, hogy a főnövényt és a gyomnövényzetet egyensúlyban tartsa, mégpedig úgy, hogy a főnövényből származó termés elegendő legyen.
Mi más tesz még jót a talajnak?
Ulrich Hampl: Ha lehetséges, előnyös a biogazdálkodás és az állattenyésztés kombinálása. A takarmánynövények erős, mély gyökerekkel rendelkeznek. A talaj humusztartalmának fenntartására szerves trágya is használható. A biogazdálkodásban már tudatosulnak az előnyök.
A biodinamikus gazdálkodás speciális talajkészítményeket használ. Még egészségesebbek is a talajok ezeken a gazdaságokon?
Ulrich Hampl: A Demeter gazdák azt mondanák: hát persze! (nevet) A biogazdálkodáshoz több szempontból is hozzáadnak valamit. A biodinamikus készítmények célja például a növekedési erők és a talajélet támogatása, valamint e folyamatok egyensúlyba hozása az egészséges talajban. Az egyik legfontosabb készítmény a szarutrágya. Aztán ott van a szarvszilícium-dioxid, amely egyszerűen fogalmazva fokozza a nap érlelő hatását. Végül ott vannak a komposztkészítmények. Segítenek a szerves trágyák egyensúlyának megerősítésében, hogy a talaj a lehető legnagyobb mértékben hasznára váljon.
„Az ivóvizünkben lévő nitrátok miatt felmerülő költségeket hozzá kellene adni a hagyományos módon termesztett termékek árához.”
Élelmiszereink mindig korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, az árak pedig stabilak (Németországban a szerk.). Milyen jeleket láthat még a laikus is arra, hogy a talaj egészsége romlik?
Ulrich Hampl: Ez egy kiváló kérdés. A terméskiesések jelenleg nem vezetnek magasabb árakhoz hazánkban, még nem tartunk ott. Még mindig messze vagyunk az élelmiszerek valódi költségeitől. Ezeket a költségeket hozzá kell adni a hagyományos módon termesztett termékek árához. A hagyományos mezőgazdaságnak köszönhetően nitrát van az ivóvizünkben, és a növényvédő szerek veszélyeztetik az egészségünket. Azoknak, akik ismerik ezeket a problémákat, foglalkozniuk kell velük, és növelniük kell a közvélemény figyelmét.
A Talajtermelékenységi Alap
Még a biogazdálkodásban is gyakran olyan nagy nyomás nehezedik a gazdákra, hogy a talaj egészségére nem fordítanak kellő figyelmet. A Svájci Biológiai Alapítvány talajtermékenységi alapja 30 Demeter- és biogazdaságnak nyújt pénzügyi támogatást és szaktanácsadást a Boden-tó régióban. Ez megadja nekik a szabadságot, hogy végre úgy gondozzák a talajukat, ahogyan szeretnék. További célok közé tartozik a résztvevők közötti párbeszéd elősegítése, például szakképzéssel, valamint a közvélemény figyelmének felkeltése. A kezdeti kísérleti szakasz után a Talajtermelékenységi Alap 2024-ig folytatódhat.
Dr. Ulrich Hampl
agronómus, mezőgazdasági oktató és a Svájci Biológiai Alapítvány (Bio-Stiftung Schweiz) négy projektvezetőjének egyike.
