Hogyan támogatja a komposzt a kerti talajt?

Martina Kolarek: A komposztálás termékeny talajjal és egészséges növényekkel – és kevesebb öntözéssel, trágyázással és kártevőirtással – jutalmaz. A komposzt tápanyagokat ad a talajhoz. A talaj szerves anyagokkal való táplálásával élőhelyet teremtünk számtalan organizmus és mikroorganizmus számára, amelyek a talaj egészségének megőrzésén dolgoznak.

MK: A talaj akkor termékeny, ha sokféle élő szervezetet tartalmaz. Ezek hozzák létre a talaj szerkezetét, amely tárolja a levegőt, a vizet és a tápanyagokat, és elérhetővé teszi azokat a növények számára, hogy növekedhessenek és virágozhassanak. A műtrágya hozzáadása a szerkezet nélküli talajhoz nem segít: a talaj nem tudja felszívni, így az közvetlenül a talajvízbe kerül, a növények pedig nem jutnak hozzá a tápanyagokhoz. A talaj javítása mellett a komposzt az erózió csökkentése révén segít megvédeni a vizeket a szennyezéstől. Az éghajlatot is javítja: a növények megkötik a levegőben lévő szenet és a komposztban gazdag talajba juttatják, amely a létfontosságú földalatti struktúráiban tárolja.

MK: A megfelelő mennyiségű humuszt tartalmazó talaj sötétbarna, nedves és jó illatú. Ha a talajban túl kevés a humusz, sápadtnak és száraznak tűnik, és egyáltalán nincs szaga. Olyan, mint egy sivatag, mert ott semmi sem tud nőni.

MK: A humusz a talaj szerves része, a talajlakó szervezetek terméke. Megemésztik és molekulákká alakítják az elpusztult növényeket, állatokat és mikroorganizmusokat. A lehullott alma, körte és levelek természetes módon lebomlanak és idővel humuszosodnak – a komposzt felgyorsítja ezt a folyamatot. Hasonló bomlási és átalakulási folyamatok segítségével a kerti, gyümölcs- és zöldséghulladékból komposztot készíthetsz. A termékeny talaj vékony, felső rétege mindig szerves és szervetlen anyagok keverékéből áll. Az ásványi anyagokban gazdag, vulkanikus kőzetpor hozzáadása a komposzthoz tehát segít a humusz optimális kialakításában.

MK: Ne adj hozzá főtt vagy fűszerezett maradékokat. Se kenyeret, se péksüteményt. A citrusfélék héját csak ritkán add hozzá; ezek vonzzák a zöld penészt. Zöld kerti dugványokat és gyomokat, apró ágakat és gallyakat, valamint lehullott leveleket csak mértékkel adj hozzá. És persze az összes nem felhasznált nyers gyümölcsöt és zöldséget a konyhából. A banánhéj szintén jó, akárcsak a kávézacc és a tealevelek vagy -fű – kis, háztartási mennyiségben.

A jó komposztnak egyensúlyt kell teremtenie a szerkezetépítő anyagok, a tápanyagok és a környezettel való kapcsolat között. A komposzt sokkal több, mint trágya – morzsalékos, szivacsszerű szerkezete egyszerre képes tárolni a tápanyagokat, a levegőt és a vizet. Emellett élőhelyet biztosít a kis növény- és állatvilág változatos közösségének, amely termékenyen tartja a talajt, és ellenállóvá teszi a szél- és vízerózióval szemben.

MK: A termesztendő növények tápanyagigényétől függően 1-3 liter komposztot dolgozz a kerti talaj felső rétegébe. A meleg komposzt nagyon gazdag tápanyagokban és szerkezetben, ezért kevésbé alkalmas a maghajtatásra. Jobb, ha olyan növényekhez használjuk, amelyek gyökerei már teljesen kialakultak.

Komposztot készíteni nem nehéz, de van néhány dolog, amire figyelni kell. A meleg komposzthalmot a legjobb egy nap alatt felépíteni. Az ásványi kőpor és a házi készítésű gyógynövénykivonat gazdagítja a keveréket, és serkenti a komposztálódási folyamatot. Az anyagok gyors és megfelelő kombinációjú rétegezése lehetővé teszi, hogy a komposzt a megfelelő hőmérsékletre melegedjen. Ha kezdő komposztáló vagy, kövesd gondosan az utasításokat. Minél többször csinálod, annál könnyebb és gyorsabb lesz.

A meleg komposztáláshoz legalább egy köbméter kerti hulladékra és konyhai hulladékra van szükség. Ideális kerti alapanyagok a fűnyesedék, a növénynyesedék, a gyomok, a gallyak, az ágak és néhány lehullott levél. A konyhai alapanyagok közé tartoznak a nyers zöldség- és gyümölcshulladékok, a kávézacc és a tealevelek. A komposztba tehén- és lótrágya, valamint komposztálható anyagok, például barna karton is kerülhetnek.

Amire a komposzthalom építéséhez szükséged lesz

• Megfelelő kuka a konyhai hulladékoknak
• Kőpor/ásványi por
• Gyógynövény kivonat
• Természetes rost szigetelés

Egyetlen komposztréteg akár kilenc különböző anyagból is állhat: kerti hulladék, konyhai hulladék, faforgács és fűrészpor, tehén- vagy lótrágya és egyéb komposztálható termékek, például aprított karton. A konyhai hulladékok alapvető tápanyagokat biztosítanak, a kerti hulladék pedig szerkezetet hoz létre.

Aprítsuk vagy vágjuk fel az anyagokat apró darabokra, majd adjuk hozzá őket egymás után, és azonnal keverjük össze őket jól az azonos réteg többi anyagával. Add hozzá az ásványi anyagokat ehhez a keverékhez. Ezután öntsd bele a gyógynövénykivonatot, és adj hozzá egy marék kerti földet. A megfelelő összetétel, valamint az elegendő levegő és nedvesség döntő fontosságú a komposzt minősége szempontjából. Ha egyszer már elkészítetted a saját komposztodat, gyorsan ráérezhetsz az összetevők helyes arányára.

Az elkészült komposztkupacnak 1-1,5 méter magasnak kell lennie. Legkésőbb két nap múlva forró lesz, és eléri a 60-65 Celsius-fokos hőmérsékletet. Három-nyolc nap elteltével eltávolíthatod a szigetelőanyagokat, hogy a komposzt egy kicsit lehűljön. A komposzt akkor melegszik fel, amikor a mikroorganizmusok aktívvá válnak, gyorsan elszaporodnak, és gyorsan lebontják a szerves anyagokat.

Ezt azonban csak optimális életkörülmények között teszik – elegendő élelemmel, vízzel, levegővel és térrel. Ezek a mikroorganizmusok táplálékul szolgálnak más talajlakó szervezetek számára is, amelyek később a komposztba vándorolnak, és újjáépítik számunkra a talajt. Bizonyos gyógynövények serkenthetik a mikrobiális aktivitást, ezért segít, ha később mindegyikhez adunk egy kis gyógynövénykivonatot. A komposztálás nem titok, hanem művészet.

A nyáron elkészített meleg komposzt körülbelül 3 hónap alatt lesz kész. Télen körülbelül hat hónapig tart. A meleg komposztálásnak előnyei vannak a hagyományos hideg komposztálással vagy az ipari komposzt használatával szemben. Nem kell forgatni, nem vonzza az élősködőket, és könnyen elkészíthető a legkülönfélébb környezetekben. Ez különösen fontos az élelmiszer-hulladék komposztálásánál, és munkaerőt, időt és helyet takarít meg.

Dipl.-Ing. Martina Kolarek

a mezőgazdasági talajtan és a fenntartható táplálkozás szakértője

Dipl.-Ing. Martina Kolarek a mezőgazdasági talajtan és a fenntartható táplálkozás szakértője. Biokémikus, és alkalmazott ökológiát tanult a Bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemén. Műhely-foglalkozásain bemutatja, hogyan lehet jó komposztot készíteni.