A biodiverzitás dióhéjban

Pontosan nem tudjuk, hogy hányféle élőlény létezik a Földön. A becslések széles skálán, 5–100 millió faj között mozognak. Ezeknek csak töredékét – 1,8 millió fajt – jegyezték fel tudományosan. Biológiailag sokféle, hatalmas területek – úgynevezett forró pontok – például az óceánok, a trópusok és az ősi kultúrtájak. A biodiverzitás nem egyenletesen oszlik el. Az éghajlat és más földrajzi tényezők következtében bizonyos régiókban különösen sok faj, ökoszisztéma és genetikai erőforrás található. A trópusi esőerdőkben például a bolygónkon élő összes növény és állat 50-70 százalékát megtalálhatjuk. Csak Brazíliában mintegy 56 000 különböző növényfaj található.

Mi, emberek gyakran természetesnek vesszük a biodiverzitás előnyeit. Ha jobban megnézzük, gyorsan kiderül, hogy a biológiai sokféleség számos módon kiszolgál minket. A növények és állatok táplálékot, nyersanyagokat és gyógyszereket biztosítanak számunkra. Az ökoszisztémák tiszta levegőt, friss vizet és termékeny talajt adnak, valamint védelmet nyújtanak az áradások és az erózió ellen. Természetes élőhelyünk lehetőséget kínál a kikapcsolódásra és a szabadidő eltöltésére is. Az ipar közvetlenül függ számos természetes nyersanyagtól, például a fától, olajoktól, ásványi anyagoktól és természetes színezékektől. Egyes fajok a technikai innováció modelljéül is szolgálnak. A „lótuszhatás” például a lótuszvirág leveleinek öntisztuló és erősen víztaszító felületéből ered. Az e modell szerint kifejlesztett felületek már régóta használatosak a mindennapi életben, például a házak homlokzatán.

A Földön élő minden faj egy-egy fogaskerék az évmilliók során kialakult élet rendszerében. Jól tesszük, ha tiszteljük, értékeljük és védjük őket a saját érdekükben – az egyszerű mikroorganizmusoktól egészen a lenyűgöző delfinekig és egész tájakig. Mi, emberek, mint bolygón élő egyik faj, szerves részei vagyunk a természet rendszerének, és közvetlenül függünk tőle. Annak érdekében, hogy megmutassák a biológiai sokféleségtől való függőségünk mértékét és jelentőségét, a tudósok a számokhoz nyúltak. Íme három példa az eredményeikből:

• Becslések szerint világszerte 60 000 különböző növényfajt használnak a hagyományos és modern gyógyászatban.
• A világ mezőgazdasági terméshozamának 30 százaléka az állatok általi beporzástól függ. A rovarok általi beporzás teljes gazdasági értéke világszerte mintegy 265 milliárd euróra becsülhető (Helmholtz Környezetkutató Központ, Drezdai Műszaki Egyetem, Freiburgi Egyetem, 2009-es adatok).
• Évente mintegy 100 millió tonna vízi élőlényt, például halat, kagylót és rákféléket fognak ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak a globális élelmezésbiztonsághoz (FAO, The State of World Fisheries and Aquaculture 2006).

A természet az életünk alapja. A magas biodiverzitás pedig segít biztosítani a földi életünket most és az elkövetkező generációk számára is. Mivel a természetben a sokféleség a túlélés legfontosabb elve, ez elősegíti a stabilitást. A természet csak nagy biológiai sokféleséggel és széles genetikai változatossággal képes megbirkózni a változásokkal, például az eltérő éghajlati viszonyokkal vagy az új betegségekkel és kártevőkkel. Egy faj kihalása azonban visszafordíthatatlan, és kiszámíthatatlan kockázatot jelent. Az állatok és növények a saját önálló értékükön kívül szerepet játszanak az ökoszisztémában is.

A kérdés az: mikor szűnnek meg az ökoszisztémák működni, és mikortól nem használhatjuk ki előnyeiket? Amikor az összes faj 10 százaléka kihal? Vagy 60 százaléka?

Feltételezhető, hogy a fajok kihalási arányának üteme az emberi tevékenységek következménye miatt a természetes mértéket 1000–10 000-szeresen meghaladja. Évente több ezer állat- és növényfaj tűnik el. Jelenleg körülbelül 26 000 fajt fenyeget a kihalás veszélye. Olyan állatok, mint a kínai folyamidelfin, a pireneusi kőszáli kecske és a jávai tigris már örökre eltűntek. Számos tengeri halállomány is veszélyeztetett. Nemcsak az állat- és növényfajok, hanem számos ökoszisztéma is veszélyeztetett világszerte. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már 1990-ben úgy becsülte, hogy a trópusi esőerdők 42 százaléka elpusztult. Évente mintegy 13 millió hektárnyi erdőt pusztítanak el. Az intenzív mezőgazdasági termelés pedig számos mezőgazdasági növényfajta elvesztéséhez vezet; legalább 75 százalékuk mára kihalt.

Egyezmény a biológiai sokféleségről

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) a biodiverzitás védelméről és a természeti erőforrások fenntartható használatáról szóló legátfogóbb kötelező erejű nemzetközi megállapodás. Az 1992-ben Rio de Janeiróban tartott első környezetvédelmi világtalálkozót követően fogadták el, és azóta több, mint 190 ország írta alá. Az egyezmény kimondja, hogy a biodiverzitás alapvető fontosságú jólétünk és életminőségünk szempontjából. Három fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, összetevőinek fenntartható használata és az ebből származó előnyök igazságos megosztása. A biodiverzitásról szóló egyezmény legutóbbi, 2014. októberi jelentése megállapítja, hogy a nemzetközi közösség által 2020-ra kitűzött biodiverzitási célok szinte egyike sem teljesült.

IUCN

A nemzetközi „vörös lista” a világ biológiai sokféleségének legismertebb és legmegbízhatóbb mutatója. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) adja ki. A regionális szakértők egy sor meghatározott kritérium alapján értékelik és aktualizálják a különböző állat- és növényfajok kihalásának kockázatát. Az 1948-ban alapított IUCN kormányzati és civil társadalmi szervezetekből álló nemzetközi szervezet.

WWF

A Természetvédelmi Világalap (WWF) egy nemzetközi, nem kormányzati szervezet, amely több mint 50 éve elkötelezett a biodiverzitás megőrzése és a természeti erőforrások fenntartható használata mellett. A természetvédelmi szervezet több, mint 100 országban tevékenykedik. Több ezer természetvédelmi és környezetvédelmi projektet támogat világszerte.

A Weleda termékeinek középpontjában a természetes nyersanyagok állnak. Azáltal, hogy világszerte közel 248 négyzetkilométernyi területet (ami közel 35 000 futballpályának felel meg) művelünk meg az ökológiai termesztési irányelveknek megfelelően, ápoljuk a talaj egészségét és hozzájárulunk a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Mert a biodiverzitás nélkül a Weleda termékek nem létezhetnek. Nemcsak védeni akarjuk a biológiai sokféleséget, hanem ösztönözni is. Ezért támogatjuk az olyan projekteket, mint a vadon élő növények termesztése és a vetőmagkutatás.

Mit jelent, és hogyan hat rám?

Akár az árnikáról, a pálmaolajról vagy a kávéról beszélünk, a természetes összetevők és termékek termesztése és kereskedelme gyakran okoz ökológiai és társadalmi problémákat. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb az aggodalom a természetes eredetű termékek beszerzésével, gyártásával és értékesítésével kapcsolatos munkakörülmények és környezeti hatások miatt. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet számos esettanulmánya kimutatta, hogy számos vállalat visszaél hatalmával az emberi jogok és a környezetvédelmi normák megsértésével. A Greenpeace „Igazságot az embereknek és a bolygónak, 2018" című jelentése az erdőirtással, víz- és levegőszennyezéssel, vegyi és nukleáris balesetekkel, valamint az őslakosok jogainak megsértésével kapcsolatos vállalati visszaéléseket dokumentálja. De a fogyasztóknak is van hatalmuk – a kereslet ereje. Végső soron az, hogy mi, fogyasztók mit keresünk, és milyenek a vásárlási döntéseink - határozzák meg, hogy mely termékek jutnak el a piacokra. Egyre többen vállalnak személyes felelősséget a megvásárolt termékekért. Hatásukat nem szabad alábecsülni: ezek a döntések nemcsak a piacgazdaságot, hanem az emberek és a környezet jólétét is befolyásolják.

A termékek mögötti ellátási láncok

Az ellátási és értékláncok világszerte, gyakran több kontinensen keresztül kötik össze a vállalatokat. A vállalatok ezeken keresztül végzik a munkaerő, a nyersanyagok, a készletek és a szolgáltatások beszerzését termékeik előállításához. A globálisan működő vállalatok új piacokat és termelési helyszíneket nyitnak meg, ami az ellátási láncok mentén – az eltérő jogi keretfeltételek, valamint az ökológiai és szociális minimumkövetelmények miatt – társadalmi és ökológiai problémákat okozhat. Ez az átláthatóság hiányához és az emberi jogok, valamint a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi normák nem megfelelő érvényesítéséhez vezethet. Ez nem csak a fejlődő és feltörekvő országok termelésére vonatkozik, hanem a gazdagabb nemzetekre is.

Példa: Gyógynövények

A világon mintegy 60 000 növényfajt használnak gyógyászati alapanyagként. A WWF szerint évente több mint 400 000 tonna gyógynövény kerül a nemzetközi piacokra, amelyek piaci értéke meghaladja az 1 milliárd eurót (Heilkraft der Natur, 2015). Németország évente mintegy 45 000 tonna gyógynövényt fogyaszt, ezzel Európában az első helyen áll. A világon az összes ilyen növény négyötödét vadon teremve gyűjtik – tanúsítás és ellenőrzés nélkül. A gondatlan betakarítás és kezelés azonban ökológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Körülbelül 15 000 fajt fenyeget a túlhasznosítás és az élőhely elvesztése. Ha ezek a növények kipusztulnak, többé nem lesznek elérhetőek gyógyszerként sem a származási országukban, sem a gazdaság, sem a nemzetközi fogyasztók számára. A Weledánál minden vadon gyűjtött növény tanúsítvánnyal van ellátva.

Ökológiai szempontból az ökológiai szabványok a legjobb választás. A biotermelők szövetségeinek szigorú iránymutatásai még a jogszabályban előírtaknál is szigorúbb követelményeket támasztanak. Ugyanakkor még mindig van hová fejlődni, például a biodiverzitás megőrzése és előmozdítása terén. Szociális szempontból a tanúsítási szabványok széles skálája létezik. Egyrészt vannak olyan címkék, amelyek széles körben foglalkoznak az emberi jogokkal, mint például az SA 8000 Társadalmi Felelősségi Tanúsítvány. Másrészt vannak olyan mezőgazdasági társulások, amelyek a származási ország munkaügyi törvényei szerint működnek, anélkül, hogy további társadalmi kritériumoknak felelnének meg. Nehéz lehet számon tartani a sok különböző tanúsító pecsétet és címkét. Az ökocímke itt nagy értéket képvisel. A közel 200 országot és 25 ágazatot átfogó több, mint 460 címkével ez a legnagyobb ilyen jellegű jegyzék.

Az Unió az Etikus Biokereskedelemért (UEBT), (https://www.ethicalbiotrade.org/)világszerte elismert szabványt biztosít a természetes összetevők etikus beszerzéséhez. A nonprofit szervezetet az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének (CBD) és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) mellékágaként hozták létre. Az UEBT-szabvány a fenntarthatóság mindhárom pillérét magában foglalja, és túlmutat az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) meglévő egyezményein, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásain és másokon. Az UEBT-szabványnak való megfeleléssel a vállalat biztosítja ügyfeleit arról, hogy

• megőrzi a biodiverzitást, fenntarthatóan működik a termékeihez szükséges nyersanyagok beszerzése során.
• az ellátási láncban minden partnerrel tisztességesen bánnak és tisztességesen kifizetik, és hogy a természetes összetevők eredetének azonosítására nyomon követhetőségi rendszer van érvényben.
• a „földszerzés” helyett konkrét intézkedéseket tesznek a földek illegális használatának elkerülése érdekében.

A Fairtrade-pecsét jól ismert az élelmiszeriparban, különösen a fair trade kávé esetében. A Fairtrade-előírások tartalmazzák az illegális gyermekmunka és a kényszermunka tilalmát. A kritériumok egyharmada a környezetvédelemmel kapcsolatos. Az UEBT és más címkék közötti különbség az, hogy az UEBT-szabvány kifejezetten ellenőrzi a vállalat ellátási láncát a származási helyig visszamenőleg, az összes természetes összetevő tekintetében, amelyet a vállalat beszerez. Ehhez az UEBT célzott irányítási eszközöket fejlesztett ki. Az UEBT-szabvány a termesztett és vadon gyűjtött fajok folyamatos nyomon követését is magában foglalja, hogy kritikus esetekben növelni vagy javítani lehessen a biológiai sokféleséget.

A Weleda a világ egyik legnagyobb bio-alapanyag vásárlója. 2018-ban a Weleda egyike volt annak a két piacvezető vállalatnak, akik megkapták az új UEBT tanúsítványt a tiszteletben tartó beszerzésért. A Weleda 2011 óta teljes jogú tagja az UEBT-nek. Az UEBT-szabványt a természetes nyersanyagok valamennyi ellátási láncában alkalmazza, egészen a nyersanyagok származási helyéig visszamenőleg. Több, mint 1200 ellátási láncával ez az egyedülálló törekvés jelentős erőfeszítéseket igényel. Az UEBT tagjaként a Weleda hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez és fenntartható használatához. Ezen túlmenően ellátási láncainkban társadalmi-gazdasági gyakorlatokat alakítottunk ki, és nyersanyagaink beszerzése során betartjuk a társadalmi normákat. Megfelelő alapjövedelmet biztosítunk minden beszállító partnerünknek, és hosszú távú szerződésekre törekszünk beszállítóinkkal, hogy minden érintett fél számára lehetővé tegyük a megbízható tervezést.