Szemünk védelme
Mennyi képernyőidő elég? Ez ma már minden szülő és gyermekgondozó számára ismerős téma. Mindannyian jól ismerjük az okostelefonok, táblagépek és egyéb digitális eszközök használatát.
Sok szülő felteszi magának a kérdést: "Biztonságos-e, ha hagyom, hogy a kisbabám vagy a kisgyermekem a mobiltelefonommal játsszon?" Különösen a gyerekeknek és a tizenéveseknek van szükségük a támogatásunkra a digitális eszközök felelősségteljes használatában és az okostelefon "okos" használatában. A szülők gyakran meglepődnek, amikor megtudják, hogy gyermekeik hány órát töltenek online. Pedig köztudott, hogy a digitális média széles körű és gyakori használata folyamatosan növekszik. Még a legkisebb gyerekeink is játszani akarnak a mobilokkal, és lenyűgözik őket a mozgó képek. Ugyanakkor kevesebb időt töltünk a szabadban, ami csökkenti a napfénynek való kitettséget.
Az egyre gyakoribbá váló, munkahelyi szem- és látásproblémákat gyakran nevezik "számítógépes látás szindrómának" (CVS) vagy "digitális szemterhelésnek". Sokan órákon át bámuljuk a számítógép képernyőjét. Ez szemfáradtsághoz, szemszárazsághoz és homályos látáshoz vezet. És amikor végre kimegyünk a szabadba, a szemünk hajlamos a váratlan és túlzott könnyezésre.
Kisebb képernyők a táblagépeken és okostelefonokon: Egész nap használjuk az okostelefonjainkat, a számítógépes munka során és után. A hordozható digitális eszközökön megjelenő szavak, képek és szimbólumok nagyon kicsik az asztali monitorokon megjelenőkhöz képest. A szokásos gyors görgetés, koppintás és lapozás ezeken a képeken súlyosbítja a számítógépes látás szindróma tüneteit. Ennek ellenére az emberek egyre hosszabb időt töltenek a képernyők előtt.
Az orvosok figyelmeztetnek a túlzott képernyőidő és a napfényhiány következményeire: Az elektronikus média hosszan tartó, napi szintű használatával, különösen fiatal korban, kedvezőtlen hatások hozhatók összefüggésbe. (lásd Dr.. Bettina Wabbels orvos professzor, a Bonni Egyetemi Szemészeti Klinika Ortoptikai, Neuro- és Gyermekszemészeti Osztályának igazgatójának nyilatkozatát).
A myopia növekedése, különösen az iparosodott országokban: A környezeti tényezőket és az emberi viselkedés változásait azonosították a myopia (rövidlátás) növekedésének okaként, különösen az iparosodott országokban. Sok gyermek és tinédzser már nem a szabadban, a nap alatt tölti szabadidejét, hanem a számítógépek, okostelefonok és táblagépek előtt, már kora reggel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi problémának nyilvánította a rövidlátás növekvő előfordulását
Míg korábban a rövidlátást pusztán kellemetlenségnek tekintették, ma már olyan szemhibaként ismerik el, amely látásromláshoz vezethet.
A rövidlátás jellemzően gyermek- és serdülőkorban alakul ki, mivel a szem csak ebben az életszakaszban fejlődik. A rövidlátás oka (amely akkor alakul ki, ha a szemgolyó túl hosszú, vagy ha a szaruhártya túlságosan görbült), sokáig rejtély volt. A tudósok sokáig csak az örökletes hajlam és a környezeti tényezők közötti kapcsolatot tudták bizonyítani. Azt is észrevették, hogy a magasabb iskolai végzettségűek körében gyakrabban fordul elő rövidlátás. Ez arra utal, hogy a közeli tárgyakra, például könyvekre való hosszan tartó fókuszálás rövidlátáshoz is vezethet.
Fényhiány a gyanú alatt
Még mindig nincs elegendő adat annak bizonyítására, hogy az okostelefonok hosszú távú használata káros a szemünkre. A szemészek azonban feltételezik, hogy összefüggés van az okostelefonok és számítógépek növekvő használata és a szemünkre gyakorolt negatív hatás között. A természetes napfénynek való kitettség fontos védőfaktornak számít a rövidlátás ellen. (Lásd Prof. Bettina Wabbels nyilatkozatát a Német Szemészeti Társaság (DOG) 116. kongresszusán.)
Mit tehetek gyermekem szemének védelme érdekében?
A Német Szemészeti Társaság (DOG) 2018 szeptemberében kiadott közleménye szerint a számítógépek, okostelefonok vagy táblagépek használata egyáltalán nem alkalmas 3 év alatti gyermekek számára. A 4-6 éves gyermekek esetében a napi legfeljebb 30 perc képernyőidő tolerálható. Az okostelefonokat és a tableteket nem szabad "bébiszitterként" használni. Ha a gyerekek használják, akkor ideális esetben a szüleikkel együtt. A digitális eszközök nem helyettesíthetik a képeskönyvek közös olvasását vagy megtekintését. Az óvodáskorú gyermekeknek először lehetőséget kell kapniuk arra, hogy felfedezzék a valós életet, mielőtt a képernyőkhöz fordulnának. És ha mégis, akkor használat közben legalább 30 cm-es távolságot kell tartani a szem és az okostelefon között.
A Német Szemészeti Társaság (DOG) továbbá azt tanácsolja, hogy az általános iskoláskorú gyermekek esetében a digitális média nézését napi egy órára kell korlátozni. 10 éves kortól kezdve napi két óránál nem ajánlott több időt tölteni képernyő előtt. A fiatalabb, óvodás és alsó tagozatos gyermekre inkább a szüleik digitális eszközeinek használata a jellemző.
Az idősebb gyermekek és tizenévesek általában saját digitális eszközökkel rendelkeznek. Mindenesetre a használatukra vonatkozóan egyértelmű szabályokat kell alkotni, ami magában foglalhatja a képernyőidő korlátozását és nyomon követését is egy alkalmazás segítségével. Lefekvés előtt egy-két órával pedig egyáltalán nem szabad elektronikus médiát használni.
- Ellenőrizd a saját és gyermekeid képernyő előtt töltött idejét.
- A három év alatti gyermekek egyáltalán nem ajánlott az elektronikus eszközök használata.
- A digitális eszközöket legalább 30-40 cm távolságra kell tartani a szemtől.
- Tarts szünetet minden óra képernyőhasználat után.
- Hosszabb használat során tízpercenként nézz a távolba.
- Használj nagyobb képernyőt, ha hosszabb dokumentumokkal dolgozol.
- Tartsd a szemedet minél többet mozgásban; próbáld meg nem bámulni a számítógép képernyőjét.
- Pislogj gyakran, hogy hidratáld a szemedet:
- A látóideg ellazításához nézz a távolba.
- Különösen a gyerekeknek és a tizenéveseknek kellene több időt tölteniük a szabadban napfényben - lehetőség szerint legalább napi két órát.
Források:
- Professor Dr. med. Bettina Wabbels, Head of the Department of Orthoptics, Neuro- and Pediatric Ophthalmology, University Eye Clinic Bonn.
- German Federal Centre for Health Education. 2014. Gut hinsehen und zuhören! – Ratgeber für Eltern. Tipps und Informationen für Eltern zum Thema „Mediennutzung in der Familie". https://www.bzga.de/infomaterialien/kinder-und-jugendgesundheit/gut-hinsehen-und-zuhoeren-ratgeber-fuer-eltern/
- Williams KM, et al. 2015. Prevalence of refractive error in Europe: the European Eye Epidemiology (E(3)) Consortium. European Journal of Epidemiology. 2015; 30(4): 305–315. Published online 2015 Mar 18. doi: 10.1007/s10654-015-0010-0. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4385146/
- Xiong, S. et al. 2017. Time spent in outdoor activities in relation to myopia prevention and control: a meta-analysis and systematic review, Acta Ophthalmologica. 2017 Sep; 95(6): 551–566. Published online 2017 Mar 2. doi: 10.1111/aos.13403. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5599950/
- Proceedings from the 116the Congress of the German Ophthalmological Society (DOG), September 2018. https://www.dog.org/wp-content/uploads/2018/01/PM-DOG-2018-Mediennutzung-September-2018_F.pdf
- German Federal Commissioner on Drug Policy, Parent recommendations for healthy media consumption, https://www.drogenbeauftragte.de/fileadmin/dateien-dba/Drogenbeauftragte/4_Presse/1_Pressemitteilungen/2018/2018_I.Q/2018-03-02_BVKJ_Empfehlungen.pdf
- BVA/DOG Brochure on Myopia, https://augeninfo.de/cms/fileadmin/pat_brosch/myopie.pdf
- Chang, AM et al. 2014. Evening use of light-emitting eReaders negatively affects sleep, circadian timing and next-morning alertness. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS). 2015 Jan 27; 112(4): 1232–1237. Published online 2014 Dec 22. doi: 10.1073/pnas.1418490112, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4313820/