Alumíniummentes dezodorok

Egyes dezodorok címkéin olyan INCI összetevők szerepelnek, mint "alumínium-klórhidrát" vagy "alumínium-szeszkiklorohidrát". Hogy megértsük, miért, fontos tudni, hogy mi a különbség a dezodor és az izzadásgátló között. A dezodor nem az izzadást nyomja el, hanem a szagképződést ellensúlyozza, vagy a szagot elfedi. Az izzadásgátló ezzel szemben az izzadságképződés csökkentésével fékezi a szagokat. Az izzadásgátló hatás érdekében alumíniumot, pontosabban bizonyos alumíniumsókat használnak az izzadságmirigyek pórusainak elzárására.

Az alumínium (kémiai jele Al) az oxigén és a szilícium után a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme, és a leggyakoribb fém. Könnyű, viszonylag puha és szívós, valamint nagy a reakcióképessége. Levegővel érintkezve az alumínium azonnal vékony oxidréteget képez, ami jellegzetes, tompa, ezüstszürke megjelenését okozza. Ez az áthatolhatatlan oxidréteg teszi a tiszta alumíniumot rendkívül korrózióállóvá.

Reaktivitása miatt az alumínium a természetben szinte kizárólag szilárd kémiai vegyületekben fordul elő, például olyan vízben nem oldódó ásványokban, mint az agyag, a timföld, a gneisz, a gránit vagy akár olyan drágakövekben, mint a korund és a zafír.

Az alumínium számos növényben és gyümölcsben is megtalálható különböző sók formájában. Ennek oka, hogy a növények képesek a talajból oldott alumíniumvegyületeket felvenni. A növények különböző mértékben veszik fel az alumíniumot. A teabokrok nagy mennyiséget tartalmazhatnak (akár 5000 mg/kg szárazanyag-tartalom), míg más, magasabbra növő növények csak 200 mg/kg körüli mennyiséget.

Az alumínium a nyomelemek közé tartozik, amelyek olyan ásványi anyagok, melyek kis mennyiségben az élelmiszerekkel, a vízzel vagy a levegővel kerülnek be a szervezetbe. Nyomelemként az alumíniumnak nincs ismert funkciója a növények és az állatok anyagcseréjében. Ezért az ember, az állatok és a növények számára "nemlétfontosságú elemnek” minősül, bár egyes növényeknél, például a páfrányoknál és a zsurlóknál létfontosságú szerepet játszik.

Az emberek testébe az alumínium elsősorban emésztőtraktusokon keresztül szívódik fel, és a vesén keresztül választjuk ki. Megalapozott tudományos bizonyíték van arra, hogy az alumínium nem halmozódik fel a szervezetben, ha a vesék épek. Ha azonban a veseműködés károsodik, és az alumíniumexpozíció tartósan fennáll, mérgezési tünetek jelentkezhetnek.

Too much aluminium can hinder bone formation in humans and possibly interfere with other processes in the body, such as leading to lower levels of calcium and magnesium. There is no scientific proof of a connection between symptoms of dementia and increased amounts of aluminium present in neuritic plaques characteristic of Alzheimer’s disease. These plaques are extracellular deposits in the brain; aluminium evidently has an affinity with these plaques and accumulates in them. There is no proven evidence that high dietary intake of aluminium (up to 850 mg/kg body weight per day in animal studies) can have a carcinogenic effect or could cause breast cancer.

• Összesen mintegy 50 különböző alumíniumtartalmú anyagot használnak különböző kozmetikai termékekben. Ezek az anyagok nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, például a vízben való oldhatóság vagy a különböző pH-értékek melletti stabilitás tekintetében.
• A vízoldhatóság különösen a kozmetikumok esetében nagyon fontos. Csak a vízben oldódó anyagokat tudja a szervezet metabolizálni, és így pozitív vagy negatív reakciót kiváltani.
• Az alumíniumot tartalmazó anyagokat elsősorban dezodorokban, izzadásgátlókban, rúzsokban, fogkrémekben, valamint a naptejek UV szűrőiben használják.

Az izzadásgátlókban főként vízben oldódó sókat, például alumínium-klórhidrátot használnak. Ezek a sók alacsony, savas pH-értékeken vízben oldódnak. A sókat vízben oldják fel a termékben való felhasználáshoz. A bőrre felhordáskor a sók egyesülnek az izzadtsággal és a bőrrel, amelyek pH-értéke semlegesebb. Ez kémiailag nem oldodó, nem reaktív komplexeket eredményez, viszonylag nagy molekulatömeggel. Ezeknek a komplexeknek a kialakulása megakadályozza, hogy az alumíniumtartalmú anyagok áthatoljanak a bőrön, és megakadályozza, hogy a szervezet felszívja az alumíniumot. Ezek a komplexek kulcsszerepet játszanak az izzadásgátló funkcióban. Elzárják a verejtékcsatornákat, hogy megakadályozzák, hogy a verejték a bőr felszínére jusson, így a bőr száraz marad.

A Weleda natúr dezodorok nem izzadásgátlók, amelyek elzárják a pórusokat, hogy megakadályozzák az izzadást. A Weleda dezodorok nem tartalmaznak alumíniumsókat - csak természetes eredetű összetevőket. Ezek a természetes összetevők csökkentik a baktériumok aktivitását, amelyek megváltoztatják a friss, szagtalan izzadtság összetételét. Csak emiatt a baktériumtevékenység miatt keletkezik a kellemetlen izzadságszag. A Weleda pumpás és golyós dezodorokban használt illóolajok támogatják az általános antimikrobiális hatást, amely lassítja a baktériumok szaporodását és elfedi az izzadságszagot.

Miért nem gyárt a Weleda izzadásgátlókat? Testünk elsősorban az izzadással szabályozza annak hőmérsékletét, mivel a nedvesség elpárolgása a bőr felületét lehűti. A bőrön és a zsírszöveten keresztül történő vérkeringés mellett ez is a testünk hőmérsékletszabályozásának egy fontos módja. Amikor izzadunk, a testünk nem csak vizet veszít, hanem a méreganyagokat és anyagcseretermékeket is eltávolítja; az izzadás segít megtisztítani a rendszert. Valójában folyamatosan izzadunk kicsit, anélkül, hogy észrevennénk. A faggyúkiválasztás mellett ez a bőraktivitás szerves alapja a testünk spirituális megtapasztalásának és testünk érzésünknek.

A rúzsokban, alumínium-oxid formájában alumíniumot használnak szerves pigmentekkel együtt, hogy azok oldhatatlanná váljanak. Ezek szintén összetett szerkezetűek, nagy molekulatömegűek, ezáltal az alumíniumtartalom nagyon alacsony. A fényvédő krémekben az ásványi UV-szűrőket gyakran alumínium-oxiddal vonják be. A fogkrémekben az alumíniumot tartalmazó, vízben nem oldódó ásványi anyagokat gyakran használják enyhe tisztítószerként.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Tudományos Bizottság (SCCS) megerősítette, hogy az alumíniumtartalmú összetevők "biztonságosak" a kozmetikai alapanyagként való felhasználás szempontjából. A bizottság az alumínium jelenlétére vonatkozó biztonságos koncentrációs határértékeket is meghatározta termékkategóriától függően. Az SCCS arra a következtetésre jutott, hogy az alumíniumtartalmú kozmetikai termékek napi használata elhanyagolható más forrásokhoz, például az élelmiszerekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a szervezetünkben lévő alumíniumot főként az élelmiszerekkel visszük be, ehhez képest a kozmetikumokkal esetleg felszívódó mennyiség nagyon kicsi.

A Weleda kozmetikai termékek nem tartalmaznak vízben oldódó alumíniumvegyületeket. Egyes natúrkozmetikai termékekben azonban a Weleda használ különböző típusú agyagokat alapanyagként, például a természetben előforduló agyagot, amelynek INCI neve "magnézium-alumínium-szilikát". Ezt a bőrgyógyászatilag jól tolerált alapanyagot egyes krémekben és fogkrémekben felszívódó anyagként, állagjavítóként és emulzió stabilizátorként használják. Az ilyen vízben nem oldódó ásványi anyagokban az alumínium szilárdan beépül a kristályszerkezetbe, amelyet a szervezet nem tud lebontani. Méretéből adódóan az ásványi anyag nem szívódik fel a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül. Ezért az ebben az agyagban kémiailag megkötött alumínium nem tud bejutni a szervezetbe.

Nincs garancia arra, hogy egy termék teljesen "alumíniummentes", még a timföldet nem tartalmazó természetes kozmetikai termékek esetében sem. Ennek oka, hogy a nyomelem más nyersanyagokban is jelen lehet. A víz például természetes módon tartalmaz kis mennyiségű alumíniumot, csakúgy, mint a növények, és így a belőlük előállított növényi kivonatok is.