Aludj jól! Altatódalok a világ minden tájáról

Amikor leszáll az este és sötétedik és a kinti világ elcsendesedik, akkor itt az ideje búcsút venni a naptól és behúzni a függönyt, csendesen: ne sírj, kisbaba, aludj el. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni.

Sok felnőtt tudja, hogy bármilyen szép, izgalmas vagy fárasztó is volt a napunk, lefekvéskor gyakran nehéz elengedni mindezt. Bár a kimerült fiatal szülők szemei könnyen becsukódhatnak, az elalvás nem mindig ilyen egyszerű a kicsik számára. Ezért nem szabad őket magukra hagyni, hogy egyedül birkózzanak meg a gyakran nehéz átmenet időszakával - különösen, ha egy altatódal csodákra képes. A naptól való búcsúzás sokkal könnyebbé válik, ha a baba édesanyja vagy édesapja nem csak gondolja, vagy kimondja az "Aludj, gyermekem, aludj" szavakat, hanem el is énekli azokat. Ezt egy amerikai tanulmány is megerősítette: az altatódalok éneklése segít lassítani a csecsemő légzését és szívverését. A popdalok éneklése, illetve az előre felvett dalok lejátszása CD-ről vagy más médiumokról azonban kevésbé volt hatékony. Valójában a hagyományos altatódalok a legnyugtatóbbak, lassú tempójukkal – lényegesen lassabbak, mint a csecsemő saját szívverése - és egyszerű, ismétlődő dallamaikkal és szövegeikkel. Ezt bizonyították azok a szülők, akik a világ minden táján és minden korban álomba énekelték gyermekeiket.

Sok altatódal a megnyugvásról és a menedékről szól, vagy más világokba repíti hallgatóját. Összeállítottunk egy kis nemzetközi altatódal-gyűjteményt, amely segít megnyugtatni a kicsiket az alváshoz.

Bissam, bissam baad’ne, 
gryta hængø i jod’ne, 
koka full tå rjumegraut 
åt dæ vesle baad’ne.
Far, han sittø og harpa kødn more, 
ho blæsø saa vakkert hødn, 
syste, ho sittø aa spinnø gull, 
bror, han gaar i skogen,
jaga allø villø dyr.

Tente baba tente,
a fazék a tűzhelyen van,
A tejfölös zabkása fő a kicsinek.
Apa a búzaszemeket hántolja,
Anya gyönyörű dallamot játszik a kürtön,
A nővér ül és aranyat forgat,
A bátty az erdőben sétál,
Vadászik a vadon élő állatokra.

Ezt az altatódalt a 19. század elején írták le először, és olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyek a mai norvég nyelvben már nem gyakoriak. A dal egy megfigyelő szemszögéből szólal meg, aki egy vidéken egyszerűen élő család mindennapi tevékenységét mutatja be. Az apa segít a konyhában, míg az anya zenél. Az altatódal a norvégok progresszív szemléletét írja le az anya és az apa közötti egyenlőségről?

Спи, младенец мой прекрасный, Баюшки-баю.
Тихо смотрит месяц ясный В колыбель твою.
Стану сказывать я сказки, Песенку спою,
Ты ж дремли, закрывши глазки, Баюшки-баю.

Сам узнаешь, будет время, Бранное житье,
Смело вденешь ногу в стремя, И возьмешь ружье.
Я седельце боевое Шелком разошью, Спи, дитя мое родное, Баюшки-баю.

Aludj, szép fiam, aludj gyermekem (bajuszki-bajuszki).
A hold csendesen néz le a bölcsődbe.
Majd mesélek neked meséket, énekelek neked kis dalokat,
De be kell csuknod a szemed és aludnod kell, gyermekem, aludj.
Egyszer meg kell tanulnod a katona (kozák) életmódot,
Fogod a puskádat, és ellovagolsz otthonról.
Varrok neked egy finom nyeregtakarót színes selyemből,
Aludj, szerelmem, aludj, gyermekem, aludj!

Sofðu unga ástin mín. Úti regnið grætur.
Mamma geymir gullin þín, gamla leggi og völuskrín.
Við skulum ekki vaka um dimmar nætur.
Það er margt sem myrkrið veit, minn er hugur þungur.
Oft ég svarta sandinn leit, svíða grænan engireit.
Í jöklinum hljóða dauðadjúpar sprungur.

Aludj, kis drágám, odakint esik az eső.
Anya ringatja a kis bölcsőd, már olyan öreg, mint a kő.
Álmodd át az éjszakát a nappalba.
Mindenütt sötétség van, a gondolataim nehezek.
Ősi fekete homok borítja félelmeinket.
A gleccser mély repedéseiben látjuk a határainkat.

Egy izlandi altatódaltól azt várhatnánk, hogy varázslatos találkozásokról hallunk, furcsa lényekkel. Bár ezek is léteznek, ez a dal Izlandon a legnépszerűbb altatódalok közé tartozik. Érdekesség, hogy a 20. század elején írta Jóhann Sigurjónsson drámaíró a "Berg-Eyvind és felesége" című darabjához. Az anyja, Halla énekli - mielőtt bánatában és kétségbeesésében leveti gyermekét egy szikláról a vízesésbe. 

Lala lala gole baghe beheshtam, Lala lala to budi sarneveshtam, Bekhab ei moonese rooh-o ravanam, Bekhab ei bolbole shirin sabanam.
Lala …
Bekhab ei djune shirin rahate del, Tsho bolbol naghmesan dar sahate del, Bekhab ei ghoncheie nashkofteie man,
Bekhab ei gohare nasofteie man.
Lala …

Aludj, te paradicsomi kertem virága, te vagy a végzetem,
Aludj, te lelkem bizalmasa, aludj, te gyönyörű éneklő fülemüle.
Lala ..
Aludj, te édes életem,
Ki szerenádot ad a lelkemnek, mint a fülemüle, aludj, te bontatlan bimbóm, aludj, te csiszolatlan ékszer.
Lala ..

Az ókori perzsák ismertek színes költői nyelvezetükről, és ez alól az altatódalok sem kivételek. Az 1979-es forradalom óta Iránban a nők csak kórusban énekelhetnek nyilvánosan (férfi közönség előtt). Így az altatódal az egyetlen hivatalos énekforma, amelyet a nők egyedül énekelhetnek. Ősi szóbeli hagyományokon alapulnak, amelyek gyakran Irán etnikai sokszínűségét tükrözik. a "Lala Lala"-t hagyományosan egy anya énekli a fiának.

E tangi ana koe, hine e hine.
Kua ngenge ana koe, hine e hine.
Kati to pouri ra, noho i te aroha,
te ngakau o te matua, hine e hine.

Sírsz, lányom.
Fáradt vagy, lányom.
Hagyd abba a szomorúságot, szeret téged valaki
Apád szívében szeretet van, lányom.

Az altatódalok világában ritkán fordul elő, hogy egy apa álomba énekli a gyermekét. Ez a dal is kifejezetten egy lánynak szól, bár a fiúkat hagyományosan nagyobb becsben tartották, mint a lányokat. Te Rangi Pai hercegnő (1868-1916) állítólag maga írta a dalt, vigasztalásul. Egy maori nő és egy angol férfi lánya rendkívül tehetséges énekesnő volt, aki többször fellépett a londoni Royal Albert Hallban. Szülőhazájában, Új-Zélandon a "Hine E Hine" olyan híres, mint a nemzeti himnusz.

Duérmete mi niño, que tengo qué hacer,
lavar los pañales sentarme a coser.
Este niño quiere que lo duerma yo. Duermalo su madre que ella lo encargó.

Aludj, gyermekem, sok dolgom van,
Mert ki kell mosnom és meg kell varrnom a pelenkákat.
Ez a kisgyerek azt akarja, hogy altassam el.
De ezt az édesanyjának kell megtennie, neki, aki megszülte őt.

Latin-Amerikában vannak olyan altatódalok, amelyeket eredetileg nem a szülők énekeltek. Abból az időből származnak, amikor az ültetvényeken dolgozó emberek gyermekeiket egy megbízható személy gondjaira bízták. Ebben a venezuelai altatódalban a házmester világossá teszi a helyzetet. A venezuelai nemzeti himnusz dallamára éneklik. A dal változatai számos latin-amerikai országban megtalálhatók.

Ezt egy amerikai tanulmány is megerősítette: az altatódalok éneklése segít lassítani a csecsemő légzését és szívverését. A popdalok éneklése, illetve az előre felvett dalok lejátszása CD-ről vagy más médiumokról azonban kevésbé volt hatékony. Valójában a hagyományos altatódalok a legnyugtatóbbak, lassú tempójukkal – lényegesen lassabbak, mint a csecsemő saját szívverése - és egyszerű, ismétlődő dallamaikkal és szövegeikkel. Ezt bizonyították azok a szülők, akik a világ minden táján és minden korban álomba énekelték gyermekeiket.