Hogyan neveljem a kisgyermekemet?
Dac, hiszti és kiabálás - határok kijelölése - a szülői stílusról való megegyezés a partnerrel és a nagyszülőkkel. Ahogy gyermeked idősebb lesz, a kihívások is nőnek. Mit kell figyelembe venni a kisgyermek életének jelenlegi szakaszában a nevelés szempontjából?
Kedves Susanne, mit vehetünk a szívünkre a szülői nevelésben, és mi az, ami különösen a csecsemőkortól a kisgyermekkorig tartó fázisban fontos?
A nevelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy tanítunk és példát mutatunk. Hogyan kommunikálok, hogyan lépek kapcsolatba? Én magam is mindig azt mondom, hogy "kérem és köszönöm"? A saját viselkedésünk is meghatározó a másik ember reakciója szempontjából. Ha tisztelettel bánok egy kisgyerekkel, és megpróbálom megérteni őt, komolyan veszem az érzéseit, és teljes mértékben érzékelem őt, általában máris nyugodtabb helyzetet eredményez. A figyelmes érzékelés empátiát is ad, és ez nagyon fontos ahhoz, hogy jobban megértsük a másik embert.
Néha nem könnyű stresszes helyzetekben nyugodtnak és megértőnek lenni. Mit tehetsz, ha te magad türelmetlen leszel, felemeled a hangodat vagy hangosan beszélsz a gyermekeddel szemben?
Gyakran nem a gyermeked miatt emeled fel a hangod, hanem az általános körülmények miatt - a hektikusság, a stressz vagy a fáradtság által gyorsan eszkalálódhatnak olyan helyzetek, amelyek valójában ártalmatlanok: nincs türelmed vagy muszáj menned, vagy úgy általánosságban túlterhelt vagy a munka, a háztartás, a bevásárlás vagy más stressztényezők miatt. Mindez felemészti az ember erőforrásait, és gyorsabban idegessé válhat. Ilyen helyzetekben jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy pontosan mi váltja ki ezt a stresszt. Így lehet megpróbálni a keretfeltételek megváltoztatását és támogatást kérni. A megkönnyebbülést a jó kapcsolati háló, a kis pihenők és az alternatív megoldási lehetőségek hozhatják meg: például az, hogy a bevásárlást kiszállítják, vagy hogy néha-néha van néhány gyerekmentes óránk. Mert ha te magad kiegyensúlyozott vagy, akkor több erőforrásod és türelmed van a gyermekeid számára is.
Mennyiben segíthet a hangszín, az arckifejezés és a gesztusok, ha szabályok kimondásáról van szó, és hogyan lehet szeretettel határokat szabni?
Nagyon fontos, hogy hogyan mondunk valamit. A tisztánlátásunk és a nyugalom segítenek a nehéz helyzetek elsimításában is. Mi és a gyermekeink is különböző temperamentumúak vagyunk, ezért mindenki másképp reagál. Alapvetően normális, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy nem szabad mindent megtenniük. A szabályok már a mindennapi életből adódnak, és fontos, hogy egyértelműen tartsuk magunkat hozzájuk. Ebben is segít, ha példaképként viselkedsz. A "nem"-nek ilyenkor "nem"-nek kell maradnia; itt fontos a szülők bizonyos következetessége.
Mit tehetsz, ha rosszul reagáltál, vagy nem értesz egyet a partnered vagy a nagyszüleid reakciójával és "nevelésével"?
Normális dolog, hogy nem vagy mindig tökéletes anyaként vagy apaként. Itt is érvényesül a példakép-modell funkció: Bocsánatot kérhetsz a kisgyermekedtől a viselkedésedért, és tanulhatsz belőle. Amikor a gyermek neveléséről van szó, például külső gondozás esetén, értékes, ha valamilyen nevelési partnerségben állapodunk meg. Ez azt jelenti, hogy keressük a párbeszédet, akár a nagymamával, a nagypapával, a dajkával vagy a bölcsődében. Ötleteket cseréltek, és elmondjátok, mi a fontos számotokra. A beszélgetés nagyon fontos ahhoz, hogy a gyermeket gondozók számára világossá tegyük a legfontosabb elveket. Ez magában foglalja az ételtől és italtól kezdve a pihenőszünetekig, a tevékenységekig vagy az ajándékokig terjedő témákat.